Sehogy. A tegnapi hír kapcsán (elveszik a Klub Rádió és a Rádió1 budapesti frekvenciáját) olvastunk utána, hogy milyen feltételekkel lehet pályázni egy földi frekvenciára. Soha nem lesz e-zenei rádióadó Budapesten.

Talán mindannyian belegondoltunk már párszor, hogy a britek milyen szerencsések, hogy a közszolgálati rádióban hétvégén szinte kizárólag a legfrissebb és legtrendibb klubzenék szólnak, itthon miért nincs senki aki vállalja ezt a vonalat. Különösen fájó volt ez az ezredforduló környékén, vagy még korábban amikor az internet nem volt jelen minden háztartásban és a letöltési sebesség sem volt éppen olyan mint ma. Hisszük, hogyha akkor sikerült életre hívni egy valóban minőségi adót akkor ma egészen máshol tartana a legfiatalabbak zenei ízlése és igényessége. Persze a világ mára megváltozott, legtöbbünk saját maga gyűjti be a kedvenc DJ-k vagy előadók hanganyagait és a saját kis on-demand rendszerében akkor és annyiszor hallgatja meg ezeket amikor és amennyiszer csak akarja.

A rádiózás varázsa ellenben pont az, hogy a zenefolyamban váratlanul érkeznek hozzád a zenék, egy-egy újdonságról információkat is kapsz valamint – a netrádiókkal szemben – tömegekhez szól. Nos tegnapi hír, hogy január elsejétől a médiahatóság elveszi a budapesti frekvenciát (gyakorlatilag a piacuk döntő részét) két nagy múltú budapesti FM rádiótól. A Klubrádió esete inkább politikai vonatkozású (bár a tulajdonos a méltán népszerű Arató László) a Rádió1 viszont vélhetően azért bukott el, mert a Médiatanács által kidolgozott pontrendszerben igencsak alul maradt. A frekvenciapályázatokat az alábbi pontrendszer alapján bírálják el: “összesen 72 pontot lehetett szerezni. 20 pont járt akkor, ha a helyi közélettel foglalkozó műsorszámok aránya az éjszakai órák nélkül meghaladja naponta a 25 százalékot. 10 pont járt, ha a zenei műsorszámok aránya a teljes műsoridőnek több mint 60 százaléka, és további 10 pont, ha a zenei műsoridőn belül több mint 40 százalékban magyar zenét sugároz a rádió. A műsorterv szubjektív megítélésére további 12 pont volt adható, 3 pontot ér a médiaszolgáltatási tapasztalat, és 2 pontot a kiegészítő médiaszolgáltatás vállalása.” – idézet az Origo cikkéből.

Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy az éves sugárzási díj legalsó határa 53 millió forint, valamint a bizonytalanságot (bármikor jöhet egy politikához közeli cég aki rádiózni akar és ugrott is a freki) akkor kijelenthető, hogy szinte lehetetlen lenne ma Budapesten egy minőségi, modern zenéket felvállaló rádióadót alapítani. Ne felejtsük, hogy a kommersz tánczenét játszó állomások a Deejay, a Roxy és a Rise is buktak. Amúgy pedig a Rádió1-et sem tudjuk sajnálni, az általuk képviselt szelekciótól valamint a Disco*shit-nek köszönhetően kiskirályokká vált DJ-k nagy részétől a gyomrunk felfordul. A helyzet tehát egyre inkább kedvez a netrádióknak, legközelebb például a Radio Café tér vissza online felületen.